Mi az a szálló por, milyen apró porszemekről beszélünk, mi a baj velük, és mitől vannak ezek a levegőben?
A szálló port kémiai összetételétől függetlenül a levegőben szálló részecskék nagysága szerint csoportokba sorolják és a koncentrációjukat egy skála szerint osztályozzák. Egészségügyi szempontból a 10-16 mikronnál kisebb méretű szálló pornak van jelentősége, a mérőműszerek általában 10μm , 4μm, 2.5μm és 1μm nagyságokat külön mérik. Ezekre a PM10 és a PM2.5, stb. jelölést használjuk.
| AQI (Air Quality Index) |
PM 2.5 ( μg/m³ ) |
Minősítés |
| 0-50 | 0-12 | Jó |
| 51-100 | 12-35 | Mérsékelten jó |
| 101-150 | 35-55 | Egészségtelen érzékeny személyeknek |
| 151-200 | 55-150 | Egészségtelen |
| 201-300 | 150-250 | Nagyon egészségtelen |
| >300 | >250 | Veszélyes |
Egészségügyi határértékek
Jelenleg érvényes, PM10-re vonatkozó napi határérték (24 órás átlag): 50 μg/m³, az éves 40 μg/m³. A PM2.5-re jelenleg csak éves átlag határérték létezik, melynek értéke a 2015. évtől: 25 μg/m³ .
Szmogriadó
Az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por (PM10) értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m³-t (150%), riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m³-t (200%) és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon sem várható javulás.
PM10
A levegőben szálló 10 mikronnál kisebb részecskék. Összetételük bármi lehet. szerves, szervetlen, szilárd, párás időben akár harmatcseppek is. Belégzésükkor a garaton túljutnak, általában a felső légutakat irritálják.
PM2.5
Két és fél mikron méretű szemcsék. Méretük kb. harmincszor kisebb, mint az emberi haj átmérője, a mondat végi ponton több ezer is elfér belőlük. Ezek az apró szemcsék a légzőszervekben mélyebre is behatolnak, a tüdőig is eljutnak.
Irritálják a szemünket, az orrunkat, a torkunkat, köhögést, tüsszögést, orrfolyást okozhatnak. Tartós kitettség légszomjjal járhat, a tüdőfunkció kevésbé hatékonnyá válik és az asztmások, szívbetegek egészségi állapotát rontja.
Kültéren általában égetésből (üzemanyagok, erőművek, fűtés, és természetes tüzek) származnak, de gázokból és apró páracseppekből az atmoszférában is képződhetnek, és messzire eljutnak a kibocsátás helyszinétől. Erdőtüzek vagy egy vulkánkitörés nagy mértékben megnöveli a levegőben mért koncentrációjukat akár száz kilóméterekkel távolabb is.
Beltéri szállópor-forrás például a dohányfüst, de akár a főzés is lehet(zsírban, olajban sütés, grillezés), vagy égő gyertyák, olajlámpák, és természetesen a nyílt égésű tűzhelyek. Ha a kültéri szálló por koncentráció magas, akkor ezekre is érdemes odafigyelni.
